Ha távolról ránézünk a Bükkre, a környezetéhez képest jócskán kiemelkedő, majdnem lapos tetőszintű, hosszan elnyúló hegységet látunk. A csúcsokat hiába keressük, a hegyvidék ugyanis enyhén hullámos fennsíkban tetőzik. Változatos kőzetösszetételének legmeghatározóbb eleme a jól karsztosodó mészkő, mely egy nagy és több kisebb platót emel ki a hegységből. Az ellenálló, de a víz hatására oldódó kőzet a mélybe vezeti a lehulló csapadékvizet és szerteágazó barlangrendszeren juttatja azt el a hegylábi forrásokig. Ezért a Bükk-fennsík mélyét számtalan barlang, zsomboly, víznyelő járja át.

Azonban a mészkő a felszínen is látványos, gazdag formakincset hordoz: a legszembetűnőbbek a Nagy-fennsík déli peremén világító, a térszínből kissé kiemelkedő „kövek" (pl. Őr-kő, Pes-kő, Tar-kő, Három-kő). A nálánál gyorsabban pusztuló, palás kőzetekkel aládúcolt mészkő támasztékát elvesztve nagy tömegekben omlott le, ezzel távolról is feltűnő, merészen felszökő sziklafalakat hozva létre a fennsík szélén.

A barázdált felszínű mészkőszirtek tetejéről hazánkban szokatlanul kiterjedt hegyvidéki panorámát élvezhetünk. A Bükk ugyanis hosszú, fokozatos átmenet helyett falként tornyosul az Alföld és a tőle északra fekvő dombság peremén, belső zugai ezáltal számtalan völgy, gerinc és csúcs zárt világát alkotják. A hegység legvadregényesebb, legkülönlegesebb része az országos összevetésben is páratlan Bükk-fennsík, vagy más néven „az Óriások asztala". Az északkelet felé fokozatosan kiszélesedő és alacsonyodó, majd ott a Garadna-patak által kettészelt plató 50-nél is több 900 méternél magasabb tetőt hordoz. Kiemelt helyzetének következtében viszonylag hűs, csapadékos klíma jellemzi. Északi oldalában nagy esésű, szűk szurdokvölgyeket találunk, melyek a karsztos jelenségek széles spektrumát vonultatják föl - gondoljunk csak a Szalajka-völgy hírneves vízesésére vagy forrásaira, esetleg az autós kilátóhelyről megnézhető Leány-völgy oldalában ívelő, zord mészkőbordákra! A Déli-Bükk kiterjedtebb hegyvilágában a palás kőzeteken csörgedező, majd a mészkőpásztákon elnyelődő patakok és hosszú, magas falú völgyeik 500-700 méteres magaslatokat fognak közre. Emellett a hegységet vulkanikus eredetű kőzetgyűrű öleli körbe.

Az autók elől elzárt, különleges élővilágú Bükk-fennsík erdőségeinek zártságát bűbájos, töbrök pettyezte rétek törik fel. A víz oldó tevékenysége nyomán született kör alakú horpadások, a töbrök sajátos mikroklímája még a nyár közepén is rejthet fagyzugokat, nulla fok körüli hőmérsékleteket. Az átlagosan 700-800 méter magas „Óriások asztala" és a környező hegysokaság Magyarország talán legváltozatosabb hegyvidékét, leginkább kárpáti hangulatú táját alkotja. Ráadásul néhány klasszikus turistaház mellett számos kulcsosházat, de még barlangszállásokat is igénybe vehetünk, ha kedvünk támad pár napra bevenni magunkat a terjedelmes erdővidék mélyére.

A Kéktúra a Szarvaskő környéki vulkanikus szirteken végigfutva ráfordul a fennsíkra, hogy aztán annak híres vonulatát, a köveket felkeresve belső részeire kalauzoljon. Bánkút turistaházától leereszkedünk a hegység északi hegylábfelszínére, és a régebbi eredetű, alaposan letarolt Upponyi-hegységben kialakított, gyönyörű fekvésű víztároló mellett gyalogolunk végig. Még néhányszor visszatekinthetünk az impozáns méretű Bükk-fennsíkra, végül dombokon át érkezünk Putnokra.

A túra részletes leírása az Útleírás menüpont alatt olvasható.

Tippek

• A Kéktúra Bükk-fennsíkot átszelő szakasza igen hosszú, készüljünk úgy, hogy valószínűleg 2 napunkat fogja igénybe venni, ezért a szűkös fennsíki szálláskínálatra kell hagyatkoznunk.
• Bélapátfalván tartogassunk időt a Ciszterci Apátság épületének meglátogatására!
• Az Őr-kő-rét előtt térjünk ki az Őr-kőre a K▲ jelzésen, mert felejthetetlen panoráma lesz a jutalmunk!
• A Cserepes-kőnél található barlangszálláson ingyen éjszakázhatunk, ha beérjük az igazán nomád körülményekkel (hideg éjszakákra kályha is van, már amennyiben megbízunk a tákolt kéménycsőben).
• Amikor a Kéktúra a Tar-kő lejtője után balra kanyarodna, mindenképp érdemes vállalni a kb. 5 perces kitérőt jobbra a Z▲ jelzésen, hiszen így a legkeletebbi mészkőszirt, a Három-kő panorámás tetejére juthatunk.
• Bánkúton a turistaházban vagy a panzióban tölthetjük az éjszakát, de a közelben több kulcsosház is rendelkezésre áll (pl. Hármaskút, Csurgó).
• Bánkúttól negyedórás séta a Bükk legmagasabb kilátópontja, a Bálványon álló Petőfi-kilátó, melyhez a K▲ jelzést követve találunk utat.
• Ha jut rá időnk, az utolsó bükki panoráma a Dédes-vártól nyílik, ehhez a KL jelzés a célravezető.
• Uppony után, a hegyre felérő utunkból jobbra ágazik ki a K▲ jelzés, mely a Kalica-tető vadregényes kilátópontjára vezet, nem érdemes megspórolni a rövid (kb. 2x 15 perces kitérőt).

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Szarvaskő  7,2  Telekessy vendégház  4  Bélapátfalva  9,9  Cserepes-kői-barlang  11,2  Bánkút  8  Mályinka  9,3  Uppony  12,9  Putnok

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

• Bélapátfalva (OKTPH_112_1, OKTPH_112_2): Bélapátfalvi cementgyár vasúti megállóhely vagy Bélapátfalva, vasúti átjáró buszmegálló
• Mályinka (OKTPH 115): Mályinka, alsó buszmegálló
• Uppony (OKTPH 116_1, OKTPH_116_2): Uppony, községháza és Uppony, Szabadság telep buszmegállók