Mi az a kéktúra?
Napjainkban aligha akad olyan természetjáró, aki ne hallott volna a legendás kéktúráról.
Hazánk leghíresebb túraútvonalai páratlan lehetőségeket tartogatnak a felfedezőkedvű vándoroknak, a kiránduló családoknak és bárkinek, aki szereti a természetet és a túrázást. Hogy kinek és miről szól a kéktúrázás, azt mindenki maga dönti el, de vitathatatlan, hogy a megtett kilométerek közben olyan élményekre tehetünk szert, amelyek átformálnak bennünket, nyitottabbá tesznek a természetre, gazdagítják látásmódunkat.
Az Országos Kéktúra hazánk leghosszabb, jelzett túraútvonala, története egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza, és 1953-tól teljesíthető hivatalosan.
A Magyar Természetjáró Szövetség 1961 óta tartja karban és szervezi e jelvényszerző közösségi túramozgalmat.
A kéktúrázás nem csupán az északi tájakat bejáró Országos Kéktúráról szól. Bár nagy múltja miatt ez a legnépszerűbb, létezik ezen kívül a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli- és Alföldi Kéktúra is. Mindhármat együtt Országos Kékkörnek hívjuk.
A kéktúrák speciális egysége a szakasz, ami lehet rövidebb, egy nap alatt teljesíthető vagy hosszabb, többnapos is. A szakaszok végén mindig találunk bélyegzőhelyet, mivel ott praktikus „kiszállni”, és onnan lehet majd folytatni a kéktúrát. A szakasz persze csak egy mankó, segítség ahhoz, hogy hogyan lehet megtervezni egy túrát, de nem kötelező eszerint haladni, mindenki úgy tervezi meg a saját szakaszait, ahogy neki kényelmes. Ugyanígy az irány sem kötelező, és időhatára sincs a teljesítésnek.
A kéktúra útvonalkövető mozgalom, amit kizárólag gyalogosan lehet szabályosan teljesíteni.
A teljesítést egy saját nevedre szóló, eredeti bélyegzőfüzetben kell igazolnod a kéktúrák útvonala mentén található összes bélyegzőpont érintésével. A nevesített igazolópontokon bélyegzőlenyomatokat találsz, amiket a füzetben a hozzátartozó négyzetbe a túranap dátumával együtt kell rögzíteni. Ennek a mikéntje az igazolófőzet elején található leírásban olvasható, hiszen a régebbi füzeteket másképp kell kitölteni, mint az újabbakat (2017 után kiadottak).
Arra is nagyon oda kell figyelni, hogy az útvonal és a bélyegzőhelyek is változnak, így indulás előtt (sőt, tervezéskor) mindig nézzük meg a kéktúra hivatalos oldalát.
Ha régebbi igazolófüzetünk van, nem biztos, hogy minden aktuális pecsételőhely szerepel benne, és az útvonal is megváltozhatott időközben (és azzal együtt a táv és a szintadatok).
Ha sérült vagy eltűnt a bélyegző, akkor két módon igazolhatod az ott jártadat: vagy készítesz egy fotót magadról és a bélyegzőhelyről, lehetőleg dátumlenyomattal, vagy keresel a közelben egy másik, nem kéktúrás pecsétet (pl. vasútállomás, bolt, önkormányzat).
A kéktúrázás manapság soha nem látott népszerűségnek örvend. Évente 15 ezernél is többen indulnak el a kéken, 2024 januárjáig összesen több mint 14 000-en teljesítették a három híres túraútvonalat. 2020-ban pedig a National Geographic a világ legjobb utazási célpontjai között ajánlotta az Országos Kéktúrát.
Mielőtt belevágsz a kéktúrázásba, néhány dolgot mindenképpen olvass el:
