RPDDK-08

A Dél-dunántúli Kéktúra 8. szakasza a Mecsek előterében húzódó, erdőkkel borított dombvidéket, a Zselicet szeli át. Ez az alacsony átlagmagasságú, mégis markánsan kiemelkedő dombvidék kialakulását és helyzetét tekintve is szorosan kapcsolódik a Mecsekhez, nem véletlen, hogy egészen a 19. századig a hegységhez is sorolták.

Zselic, a barátságos dombság

Nagyjából 5 millió évvel ezelőtt a Pannon-tó vízfelülete – amely a mai Zselic területén is hullámzott - fokozatosan feltöltődött; az ekkor lerakódott agyag, márga és homok alkotják a dombság magját. Ezek a rétegek ma Kaposvár környékén, azaz a Zselic északnyugati szélén a legvastagabbak, néhol az 1000 métert is elérik. Ezt követően a jégkorszakokban képződött laza üledék, a lösz borította be a fokozatosan kiemelkedő, szárazulattá váló területet. A felszín ma is látható felszabdaltságát a lassan bevágódó vízfolyások és a különböző szerkezeti mozgások alakították ki.

Összességében széles, lapos dombhátak, erdős völgyek jellemzik ezt a nyugodt, szélsőségektől mentes vidéket, bár az átlagosan 200-250 méter magas dombokra néha meglepően meredek utak vezetnek. A térség peremén vegyesen váltakoznak a nyílt, mezőgazdasági területek és az erdőfoltok, de ahogy közelítünk a Zselic szívéhez, úgy járunk egyre gyakrabban kiterjedt erdőkben. Túránk során közeli ismeretségbe kerülünk a löszmélyutakkal, hiszen a Zselic vastag lösztakarójába vájódott (és a mindennapi használat által is mélyített), meredek falú, jellegzetes utak végigkísérnek a Kéktúra e szakaszán.  

A térség települései a folyóvölgyekben épültek ki, lakosaik főként méhészettel és sertések legeltetésével (makkoltatással) foglalkoztak. A török uralom alatt a dombság teljesen elnéptelenedett, csak a 17. század végén kezdett ismét benépesülni. Ekkoriban még összefüggő rengeteg borította a Zselicet, majd a 18. század elejétől behívott német telepesek szénégetői és a patakokra épített fűrészmalmok az erdők addig nem látott mértékű irtását eredményezték.

Környezetétől kissé eltérő éghajlatának is köszönhető - enyhe, szubmediterrán tél és hűvösebb, csapadékosabb nyár – a Zselic jellegzetes, ugyanakkor egyedülálló ezüsthársas bükkös erdőtársulása. Különlegessége, hogy a hűvösebb klímát és hegyvidéket kedvelő bükk és a melegebb vidékeken élő ezüsthárs egyszerre jelenik meg.

A 21. századra nem csak az erdők területe csökkent tovább, de összetételük is megváltozott az intenzív erdőgazdálkodás következtében, így utunkon változatos erdőket, tölgyeseket, akácosokat és fenyveseket is láthatunk.

A Dél-dunántúli Kéken a Zselicben

Kaposmérőtől Abaliget vasútállomásig tartó szakaszunkon északnyugat-délkeleti irányban szeljük át a Zselicet, érintve a központi, Zselici Tájvédelmi Körzet által lefedett területét is. Szennán megismerhetjük a térség népi építészetét a templom köré épült skanzenben, míg Somogy megye legkisebb települése, Patca mellett igazi gyerekparadicsomot, a hatalmas élményközponttá nőtt Katica tanyát is érintjük. A tájvédelmi körzet határát elérve rövidke kitérővel felkereshetjük hazánk első csillagoségbolt-parkját, a Zselici Csillagparkot. A fényszennyezés hiánya a településhálózat ritkaságából adódik, és ennek köszönhetően a csillagos égbolt olyan részleteit is láthatjuk szabad szemmel, amelyeket máshonnan lehetetlen megfigyelni. Egykori majorokat, apró településeket, erdőket, mezőket elhagyva érjük el a Zselic legmagasabb dombját, a 358 m magas Hollófészket, amelyen kilátó is áll. Innen Abaliget felé ereszkedve kinyílik a táj, és a távolban már feltűnnek a Mecsek barátságos hegyei – a Kéktúra következő szakaszának célpontjai. 

A túra részletes leírása az Útleírás menüpont alatt olvasható.

Tippek

• Bár területéhez képest sok forrás és kisebb vízfolyás hálózza be a térséget, a vízfakadások kis hozamúak és bizonytalan működésűek, ezért túrázáshoz érdemes sok vízzel készülnünk.
• Kisebb településeket érintünk, ahol a boltok nyitvatartásáról érdemes előre tájékozódni.
• Mivel többnapos túráról van szó, szállást is előre tervezzünk. Megfizethető és színvonalas szállásokat találunk Szennán, Patzán, Zselickisfaludban, Simonfán, Gálosfán, Alsókövesden és Nagymátén is. 

Az útvonal főbb látnivalói

• Ne hagyjuk ki Szennán a skanzent!
• Patzán a Katica tanyán szállást és kalandparkot is találunk.
• Érdemes rövid kitérőt tenni Kardosfapuszta után a Zselici Csillagparkba.
• Pihenőhelynek tökéletes helyszín a Ropolyi-tó.
• A Hollófészek oldalában rövid sétával felfedezhetjük a Nagymáté vadászház melletti arborétumot.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Kaposmérő  8,2  Szenna  7,9  Zselickisfalud  17,5  Simonfa  6,8  Gálosfa  11,6  Felsőkövesd  15,9  Abaliget vá.

Köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

• Szenna (DDKPH_32): Szenna, autóbusz-váróterem buszmegálló
• Zselickisfalud (DDKPH_33_1, DDKPH_33_2): Zselickisfalud, autóbusz-váróterem buszmegálló
• Simonfa (DDKPH_34): Simonfa, Dózsa György utca vagy Simonfa, 67. sz. út buszmegállók
• Gálosfa (DDKPH_35): Gálosfa, felső vagy Gálosfa, alsó buszmegállók
• Felsőkövesd (DDKPH_36): Tormás (Felsőkövesd), forduló buszmegálló