OKT-23

     ​

OKT-25

          ​

Putnok a Sajó partján fekvő kisváros; a legészakabban fekvő terület, ami még szőlőművelésre alkalmas, ám mégis ennél jóval északabbra is találkozunk szőlőföldekkel. Nevezetességei a Serényi-kastély, a római katolikus templom, a Gömöri Múzeum. A

Kéktúra a városon át valamennyi látnivaló mellett elvezet. A Serényi Béla úton hagyjuk el a települést, immár a Putnoki-dombságba lépve, és a Szörnyű-völgy aszfaltútján folytatjuk túránkat. A patakon átvezető aszfaltútról ösvényre fordulunk, rövidesen azonban visszatérünk rá. Elhaladunk a kellemes látványt nyújtó, dombokkal övezett putnoki halastó mellett. A Pálma-forrás tisztásán az elágazásnál balra tartunk a földúton a Piroska-hegy erdeje felé.

Az egyenletesen emelkedő út a Piroska-hegy-nyergénél ereszkedésbe vált, majd jobbra, ösvényre térve az erdőben hamarosan feltűnnek a keleméri Mohos-tavak; elsőként a Kis-Mohos-tó. A közel 300 m tengerszint feletti magasságban fekvő láptavak a jégkorszak maradványai, de medrük még korábban, a harmadidőszakban a hegyoldal megcsúszása során, suvadással alakult ki. A fokozottan védett természetvédelmi területen információs táblákon tájékozódhatunk a környék természetes növénytársulásairól, növény- és állatvilágáról. Tőzegmohái, tőzegpáfrányai, gyapjúsásai, és jó néhány glaciális reliktumnövénye révén mindenképpen unikumnak tekinthetjük a területet. Kultúrtörténeti jelentőségű emléke a keleméri Mohosvár (földvár), melyhez a kék rom jelzésű ösvényen tehetünk kitérőt, valamint egy több száz éves kocsányos tölgy, a Kisasszony-fa.

Továbbhaladva lassan ereszkedünk a dombokról, majd többször keresztezve a műutat beérünk Kelemérre. Nyáron a falu határában lévő közkút életmentő lehet. Bent a főúthoz érve találjuk a Tompa Mihály emlékházat, mely az itt született pap-költőnek állít emléket. Három kéktúra bélyegzőhely is fellelhető a településen: egy a templomkert kapuján, mely egyben az emlékházat is magába zárja, egy a kertben álló gondnoki épületben, és egy a főútról nyíló Bagolyvár élelmiszerboltban.

A Zádorfalva felé induló műútról balra térünk a Kelemen-patak völgyében Gömörszőlősre haladó aszfaltútra. Gömörszőlős egzotikus hangulatú zsákfalu a karszt lábánál. Az arra vetődő vándornak fel kell készülnie arra, hogy nem számíthat teljes körű infrastruktúrára. A kisbolt hézagosan van nyitva, italbolt nincs. Viszont a település fenntartható fejlődés iskolájába megéri betérni. Két épületben is megtekinthető az állandó kiállítás. Étkezési és szálláslehetőség is rendelkezésre áll. A bélyegzőt a komplexum kapujánál találjuk.

A község végén balra fordulunk a földútról, a fák között indulunk a kies dombok közé. A Putnoki-dombság jelentős részét agyagos, homokos üledékek  fedik, ami morfológiájában is tükröződik: lankás dombok között széles völgyek, a völgyek aljában megbújó falvakkal. Kilátásunk szinte végig pazar nemcsak Gömörszőlős környékére, hanem a szemben lévő dombvonulatokra és a közrezárt völgyekre is. 300 m tengerszint feletti magasságban

érjük el a Vadmacskás-völgy tetejét, ahonnan a hegyi rétekkel kísért úton "Karu fészke" tetőre érkezünk (a jelzések ritkák, de az út jól látható). A fátlan, ám réttel, mezőkkel fedett gerincet elhagyjuk, leérkezünk az erdősávba, majd a hosszú Bors-völgyben közel egy órát gyalogolva elérjük Zádorfalvát. Az 500 fő alatti lakosú településen járva érdemes megfigyelni a hagyományos népi építészet elemeit a lakóházakon. Kisnemesi kúriákból is fellelhetünk párat, a Lenkey-kúria a falu egyik legreprezentatívabb épülete. Az OKK bélyegzőt a Szivárvány presszóban találjuk.

Zádorfalváról a főúton indulunk el, majd jó pár száz méter után, az első kanyarnál letérünk balra a földútra. A dombtetőn az elágazásban kissé jobbra fordulunk. A Nagy-Szőlő-tetőnél belépünk az erdőbe, majd fák és irtásfoltok között haladunk az Égés-tetőn (368 m) át. Az erdészeti munkák miatt a földutak esős időben nehezen járhatók - különösen igaz ez szakaszunk ezen részére, egészen a magyar-szlovák határ vonaláig. A Galyagos-hegyen átvezető földút később keresztezi a Hármashatárnál átfutó jó minőségű makadámutat. Ezen érjük el az országhatárt. Itt találjuk az „Ökoturizmus határok nélkül” feliratú kopjafát. Tovább egy szélesebb földutat követünk, amely hol keresztezi a nyiladéksávot, hol párhuzamosan fut vele.

A határvonal később élesen jobbra törik; a nagyobb földutak is eltűnnek. Kiérünk az erdőből, és az erdősávval kísért kaszálón leereszkedve, átvágva a Rózsás-bérc - itt már megjelenő - triász mészkövén, a volt határátkelőhelyen érjük el a főút aszfaltburkolatát. A műúton jobbra haladva hamarosan megérkezünk Aggtelekre. A kempingen keresztül érünk a Baradla-Domica-barlangrendszer aggteleki főbejáratához. Hosszú és kietlen útszakaszon vagyunk túl, érdemes itt feltöltődni. Barlanglátogatás után a szemközti büfésoron regenerálódhatunk, de ne felejtsünk bélyegezni, amit a Tourinform irodában és a Turistaszálló bejáratánál tehetünk meg.

Felkapaszkodunk a lépcsősoron a Baradla-tető oldalába, a sziklafal tetejére, ahonnan a korlátok biztonsága mögül körbetekintve láthatjuk alattunk az épületeket, távolabb a települést, az Aggteleki-tavat. A karsztbokorerdőn átvágva, utunk befordul a Mész-völgybe. Előbb a Baradla- és a Galya-tető, majd a Magas-hegy és a Somos-tető közti nyeregbe kapaszkodunk. Tipikus és jellegzetes karsztterületen vagyunk, amely a szlovéniai klasszikus Karszthoz sok mindenben hasonlít. Karrmezők, karsztbokorerdők, víznyelők, dolinák, töbrök és patakos barlangok világa ez. A Magas-hegy keleti oldalában végighaladva a jobbkanyar után leereszkedünk Jósvafő felé, ám mielőtt a faluba érnénk, a kéktúra bélyegző miatt kitérőt teszünk a Baradla-barlang jósvafői bejáratához. Meredek ösvényen, lépcsősoron megyünk le a parkolóba, ahol a Tengerszem szálló épületének sarkánál vagy a szálló portáján bélyegezhetünk. A szálló éttermének vendéglátását hosszú évek után újra élvezhetjük.

Visszakapaszkodunk a gerincen futó kékre, és Jósvafőre tartunk, napi túránk végállomására. A falut átszelő, a nagy esőzések, hóolvadások után megáradó Jósva-patak völgyébe érkezünk. A patak tulajdonképpen a Jósva-, a Kecső-, a Tohonya- és a Kajta-patakok vizét szállítja tovább. Jósvafőt sajátságos településszerkezete és népi építészeti emlékei révén műemléki jelentőségű területté nyilvánították. A vízfolyások kanyargó medrei a közéjük települt tornácos házakkal, és a hegyek felől lefutó meredek utcák, ritka szépséggel és hangulattal ruházzák fel Jósvafőt.

A Tohonya-patak völgyén felfelé hagyjuk el a falut. Elhaladunk a Kossuth-barlang előtt, majd az elágazásánál jobbra a Lófej-völgyben folytatjuk utunkat. Rövidesen letérünk a szekérútról, és felkapaszkodunk a fennsíkra. Északkelet felé tartva elérjük a földutat, amelyen jobbra indulunk a Szelce-völgy felé. Gergés-lápán jó eséllyel összefuthatunk a hucul ménessel. Jobbra letérünk az oldalvölgybe, a rét végén a keréknyomban átvágunk az erdős nyergen. Az elhagyott kertek közti elágazásban balra fordulunk, ahol ösvénnyé keskenyedik az út, majd visszaérve az erdőbe megint kitisztul. Innen újra a Szelce-völgy mezejének szélére jutunk.

A Nagy-oldal alatt a Szelcepusztára tartó aszfaltútig megyünk, amelyről a turistaszálló után földútra váltunk. A Patkós-völgyben jobbra fordulunk egy földútra. A következő elágazásban balra térünk a keréknyomra, aztán 200-300 lépés után jobbra, az emelkedő gyalogútra. Fenyvesben érjük el a tetőt, az elágazásban jobbra fordulunk a hajdani Derenk felé. A romközség bélyegzőjét az egykori iskolánál az út melletti infótáblán találjuk. Az épületet felújították, benne szabadon látogatható kiállítás van Derenk megrázó történetéről. Továbbhaladva a vidomájpusztai keresztező aszfaltút túloldalán, az ösvényen megyünk felfelé. A Lakatos-forrás völgyében a patak után újra kaptatni kezdünk. Néhány kilométer múlva elérjük az Alsó-hegy fennsíkját.

A határ menti földúton keletnek indulunk a Szabó-pallagi erdészházhoz, ahol az esőbeálló oldalánál rálelünk a bélyegződobozra. Szabó-pallag környéke igazi barlangász paradicsom. A környékre az országban egyedülálló képződmények jellemzőek: a függőleges aknabarlangok, azaz a zsombolyok. Az erdészháztól az út lejteni kezd, elhalad a Meteor-barlang mellett, és még a Kerek-hegy nyerge előtt balra fordul egy sziklás ösvényre. Ez később szélesebb földutakhoz kapcsolódik, és folyamatosan ereszkedve kivezet a Bódvaszilas feletti mezőkre. Elhalad a felújított és látogatható Magtár előtt, majd bevisz a főutcára. Az újabb bélyegzőlenyomatot az állomáson szerezhetjük be.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

​  Hossz: 1171 km

​  Szakaszok: 27 db

​  Bélyegzőhelyek: 152 db

​  Szintemelkedés: 31.545 m

​  Szintcsökkenés: 32.150 m

​  Teljesítők száma

    (2021. 01. 14-ig): 7231 fő

SZÍNES SZÁLLÁSPALETTA - MINŐSÉGI ELLÁTÁS

A Galyatető Turistacentrum a Magas-Mátra szívében, kortárs épületekben, környezettudatos létesítményben, teljes körű minőségi ellátással és különleges szálláspalettával várja a túrázókat, sportolókat, családokat
Töltse le prospektusunkat!

KÖZÖSSÉGI ESEMÉNYEK, RENDEZVÉNYEK

Öt év tapasztalatával, teljes körű ellátással várjuk a táborozó diákokat, családi jubileumok, esküvők szervezőit, közösségépítő alkalmak, vállalati tréningek, konferenciák ötletgazdáit!