OKT

23

Bükk

Szarvaskő - Putnok

GPX-NYOMVONAL LETÖLTÉSE (2019. november 21.)

   2275 m

-2360 m

 

62,8 km

OKT-22

    

OKT-24

         

Az 1800-as évek eleji, kezdetben nagy reményekkel kecsegtető vasércbányászatáról és az utóbbi idők hagyományteremtő csipkelekvár főzéséről híres Szarvaskő települését az Eger-patakon átkelve egy gyalogúton hagyjuk el a tanösvénnyel

fonódva, és nekilódulunk a hegyoldalnak - természetesen miután beszereztük a szarvaskői bélyegző lenyomatunkat. Már az elején látványos palafeltárások kísérik utunkat, de a lábunk alatt is érezzük haladás közben a pergő kőzetet. A vár felé kivezető kék háromszög/kék tanösvény és a kék sáv elágazásánál sokáig nem érdemes töprengeni, hogy kimenjünk-e a várhoz: mindenképpen nézzük meg a jórészt párnalávából álló Vár-hegy kibukkanásait, a várrom maradványait és a kilátást.

Visszaérkezve az elágazásba követjük a kék jeleket az Akasztó-hegyre, ahol a Bükki Nemzeti Park táblája is jelzi: nemcsak kilátóponthoz érkeztünk, de a sziklagyep világába is. A sziklás oldalból szinte a lábunk alá, az Eger-patak-völgyére láthatunk rá, ahol a vasúti sínek, a 25-ös út és a patak kanyarog. Olykor átívelik egymást - mindezt a Pyrker-szorosban, melyet 1839-ben több robbantással alakítottak ki, s tették járhatóvá általa a völgyet. Tovább, a Tardos-bércen át belépünk az erdőbe, és a Köves-bérc széles, erdészeti utakkal szabdalt nyergéig a gerincen haladunk a kellemesen járható, gyertyános-tölgyes erdővel kísért gyalogúton.

Innen a Gilitka-patak völgyébe lejtünk, majd elérjük a patak szintjét, ahol pihenőhely és a méltán híres, kis tisztással körbevett Gilitka-kápolna fogad bennünket. A valamikor egy remete által emelt kápolnát 1750-ben barokk stílusban Szent Anna tiszteletére

átépítették. Letisztult formavilágú, hófehérre meszelt, lesarkított négyzet alakú épületéhez fa lépcsősor vezet. Alig hagyjuk el a kápolnát, jobbra a völgybe a kék és a zöld kör jelzések ágaznak le, és vezetnek el minket a Gilitka-forrás pihenőjéhez. Meredekebb emelkedővel, ismét palás kőzeteken érjük el a Kis-Szoros-tető és az Almás-hegy közötti nyerget, ahol pihenőhelyet és tisztást találunk.

Leereszkedve a túloldalon a furcsa nevű Papsűrű erdős-árnyas területére érünk, ahol becsatlakozik a piros sáv jelzés, és innen együtt halad velünk a Telekessy vendégház alatti aszfaltozott útig. A házhoz kitérőt kell tennünk a bélyegző miatt, melyet két helyen, a piros sáv jelzés felől felvezető lépcsősor mentén egy öreg bükkfán, illetve az épület bejárati lépcsőjénél a falon is megtalálunk. Visszatérve a kékre az útelágazás tisztásáról délkeletnek indulunk a széles úton, keresztezzük a Sötét-lápa völgyét egy éles kanyarban, ahol az út alatti oldalban a Kolácskovszky-forráshoz vezet le egy kis ösvény.

A völgyfő után követjük a jelzéseket észak felé, és áthaladva a Bél-kő-oldali tisztáson, immár a tanösvénnyel együtt a bélháromkúti ciszterci apátsághoz érkezünk, mely országunk egyetlen épségben megmaradt középkori ciszterci apátsági temploma. A késő román stílusban 1232-ben épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. Továbbhaladva, immár aszfaltúton leereszkedünk Bélapátfalvára. A település neve már a XIII. századi oklevelekben szerepel, és egészen a XVIII. századig mezővárosként említik. A malmok, gyárak, és különösen az 1910-ben nyitott cementgyára miatt ipari jelleget öltött. A 2004-től városi rangra emelt Bélapátfalva felett magasodik a tiszta, jó minőség mészkőből felépülő Bél-kő. Teraszosan leművelt, megcsonkított hegyoldala jelenleg védelem alatt áll, de tanösvényen bejárható, felfedezhető. A mészkő bányászata és a cementgyártás 2001-ig tartott.

Vasútvonalán a személyi forgalom megszűnt, ám az egyik OKK bélyegzőt a cementgyári vasúti megállóban egy villanyoszlopnál találjuk. Továbbsétálva a kéken felkapaszkodunk a Lak-völgyi-tóhoz, ahol a tóparti Szomjas Csuka vendéglőnél szintén beszerezhetjük ugyanezt a lenyomatot.  A part túloldaláról a Bél-kő mered ránk, és mi fordítva, innen a vízre és a benne tükröződő csonka hegykúpra. Az aszfaltút a Lak-völgyben fut fel egy sátrazásra is kiválóan alkalmas tisztás mentén, ahol egy ivókút friss vizéből tölthetjük fel a kulacsot. A sorompón túli S-kanyarban a Lóczy-forrás vizét is megkóstolhatjuk. Gesztenye és vadkörtefák kísérte ligeterdős részeken megyünk tovább, majd az erdészeti útelágazástól kezdődően megindulunk az egyre meredekebbé váló erdei utakon, ahol a bükkök is egyre magasabbra nőnek.

A Katonasírokhoz felvezető út szerpentinezik ugyan, de a nagy szintkülönbséget valószínűleg így is meg fogjuk érezni, bár az erózió által kikezdett út, a bükkök kipreparálódott gyökerei, a pergő pala mind izgalmassá teszik a felfelé kapaszkodást, s kissé elvonják a figyelmet a közel 200 m-es szintemelkedésről. Felérve a Bükk-fennsíkra vezető kaptatón a katonasíroknál pihenőhelyet találunk, illetve számos turistautat a szélrózsa minden irányába. Itt még eldönthetjük, hogy akarunk-e kitérőt tenni Szilvásvárad felé - ám ebben az esetben számolnunk kell mind szintben, mind távolságban, mind időben sok-sok plusszal. Ha továbbhaladunk a kéken, akkor délkeletnek indulunk és az Ördög-hegyet megkerülve a Kálmán-hegyi útra érve, a Zöld-rét felé tartunk, melyet három 800 m feletti csúcs, a Sándor-hegy, a Messzelátó és az Ördög-hegy zár közre.

A rét bal szélén visszatérünk az erdőbe. Elhagyva az Őr-kő-házat feljutunk az Őr-kő-réti pihenőhöz, ahonnan a kék háromszög jelzésen igen meredek, de igen látványos „utazásban” lehet részünk, ha van időnk és kíváncsiak vagyunk Őr-kő (880 m) páratlan sziklavilágára, a kibillent helyzetű, szinte függőlegesen álló triász mészkő-rétegfejek karrosodott felszínére és a pazar kilátásra. Követve a jelzést sziklás, köves kis emelkedővel elérjük a Pes-kő-kapu kilátópontját, majd a nyerget. A Pes-kő északi oldalában a köves ösvényen nagyjából szintben haladunk a Cserepes-kő lábához. A bélyegzőért kis kitérőt teszünk, felmászva a Cserepes-kői-barlanghoz, ahol a barlangszállás ajtaján találjuk a fémdobozt. Itt szintén megcsodálhatjuk a mészkőrétegek kibillent helyzetében a rétegfejek kipreparálódását.

A kékre visszaereszkedve átvágunk a gerinc karros felszínén, a sziklákon leereszkedünk, majd a Vörös-kő-bérc oldalát keresztezzük a Szépkilátás valóban szép, és idillikus környezetű ösvényén, panorámával a Déli-Bükkre. A Vörös-kő-bérc megkerülésével a Káposztáskert-völgybe jutunk, ahol erdészeti utakat keresztezünk, majd kapaszkodni kezdünk az Őserdő irányába. A fokozottan védett természeti területhez eljutva felmászunk a kerítés mentén a Kis-Virágos-hegy (868 m) tetejére, ahonnan egy meredek lejtéssel a Virágos-sár, majd pár száz méter után a Kis-Virágos-lápa nyeregpontjain haladunk át. Ez utóbbi nyeregből balra a Tar-kőre vezető kaptatón folytatjuk utunkat; leküzdve a 150 m szintemelkedést, felérkezünk a 950 m magas csúcsra.

Mielőtt azonban elérnénk a csúcskövet, érdemes a hegyoldalból kiágazó kék háromszög jelzést követnünk egy kis kitérő, de annál nagyobb élmény miatt: a Tar-kő meredek letörésének mészkőszikla felszínére, mintegy kis teraszára állhatunk ki, a védett sziklagyepre szigorúan ügyelve. Mesés kilátás tárul elénk: egészen a Tiszáig is elláthatunk, miközben végigsúrolja tekintetünk a Déli-Bükk erdős csúcsait, a Mátra keleti gerincét, egészen Kékestető Sombokor letöréséig. Közelünkben keletre a Három-kő szintén függőleges sziklaszirtjei rajzolódnak ki, és nyugatra a Vörös-kő-bérc lefutó, vörös mészkövétől különleges színű, formájú kúpjai. Bámulatos...

A kéken a Tar-kőn át a Három-kői nyereg felé tartunk kezdetben köves, sziklás ösvényen, majd könnyebben járható erdei utakon. A nyeregnél kiérünk az erdőből a Keskeny-rét felső végébe. Ha kedvünk támad a Három-kő csúcsát is megmászni és visszatekinteni róla Tar-kő valóban kopárnak tűnő, csaknem függőleges sziklabordáira, akkor a zöld háromszög jelzésen kell elindulnunk a bükkös, mogyorófás rövid emelkedőt leküzdve. Visszatérve a rétre leereszkedünk a málnabokrok közötti úton az északi irányba a kiszélesedő, de még mindig Keskeny-rét névre hallgató elágazóba. Innentől a fennsík „köveit” elhagyva belépünk a kőzettanilag is és ennek megfelelően morfológiailag is eltérő felépítésű, töbrökkel tagolt felszínű fennsíki tájba.

Az elágazóból a Zsidó-rét irányába tartunk, ami kivételesen szép, és kiemelt figyelmet szentelnek neki; a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területeinek egyike. A töbrökkel és karsztformákkal teli rét a mai formáját a XVIII. századi iparosodáshoz kötődő fakivágás, majd később a legeltetés révén nyerte el: változatos hegyvidéki irtásrétek alakultak ki rajta. Különleges morfológiájának köszönhetően kivételes mikroklímája van. Itt található a fennsík egyik legmélyebb és leghidegebb töbre, a Mohos-töbör, melyhez tanösvény vezet.

A rétet elhagyva leereszkedünk az aszfaltútra, amelyről pár száz méter után letérünk, s bent az erdőben folytatjuk utunkat, míg újra ki nem érünk az aszfaltcsíkra. Ezt ismételjük még a Kis- és Nagy-Sár-völgy között, majd elhagyva a szilárd burkolatot, egy köves úton emelkedve jutunk a Faktor-réthez, amit megkerülve fenyvesek és bükkök között visz utunk a Bánkút előtti elágazóhoz. Itt északnak fordulunk, és a Diabáz-barlang hűs mélyedése mellett megindulunk felfelé a Bánkút előtti utolsó emelkedőn. A Fehér Sas Panzió mellett érünk ki az aszfaltra, amit keresztezve a szemben lévő köves úton el is hagyunk, és lefelé indulunk a jobbról kísérő, sípályákkal kiépített Felső-Borovnyák mentén a Bánkúti Síklub Turistaházához. A szálló társalgójában, vagy a turistaház étteremének bejáratánál tudunk bélyegezni. A háztól a 956 m magas Bálvány csúcsára kitérőt tehetünk, és a tetején álló, 2016-ban felújított Petőfi-kilátóból körbetekinthetünk.

A síháztól lefelé indulva balra térünk le a sípálya mellől, és egy földúton haladva keresztezzük az aszfaltsávot. Innen a bükkökkel kísért Ördög-oldal meredek útjain és a Verepce-bércen át ereszkedünk a Verebec-nyeregbe. A nyereg után nem sokkal a kék háromszög jelzésen rövid kitérővel a Vásárhely-kő sziklakiszögellését nézhetjük meg, és gyönyörködhetünk a nyugat felé nyíló kilátásban. Érdemes felmászni. A kéken tovább kellemes lejtőkön érünk a Dédesi-Kisvár (594 m) tövébe. A mészkőből felépülő Kisvár fokozottan védett terület, de bizonyos sziklafalrészei időszakhoz kötötten engedéllyel mászhatók. Itt található Magyarország leghosszabb egybefüggő sziklamászó fala is (60 m).

A nyeregből a kék rom jelzésen közel egy kilométert megtéve elérhetjük Dédesi-Vár-hegyen (597 m) álló, a XIII. században épített, majd a törökök által az 1500-as években lerombolt, jelenleg is csupán mementóként létező várat. A kilátás miatt mindenképpen érdemes megmászni ezt a szintén mészkőből felépülő csúcsot, ahonnan ráláthatunk a Kisvár sziklafalaira és az Északi-Bükk vidékére. A nyeregből a kéken, továbbra is hatalmas bükkök kíséretében újabb meredélyen kell legyalogolnunk a Vár-völgy aljáig, mielőtt azonban elérnénk a Baróc-patak folyását, a hegyoldalból fakadó Vár-forrásból frissíthetünk. A völgyben a folyásirányt követve elhaladunk a Pirító-kő éles sziklabordája mellett, és a holdviolákkal tavasszal gazdagon díszített völgyből hamarosan a Szőlő-kő oldalában kaptatunk felfelé.

Rátérve az aszfaltútra, majd rövidesen balra elhagyva azt elérkezünk Mályinka határába, a 2014-ben átadott, fából épített 8,5 m magas Begyeleg kilátóhoz. Érdemes felmenni, hiszen jó időben esélyünk van megpillantani a Magas-Tátra csúcsait is. A hangulatos hegyi faluba meredeken érkezünk le, elhaladunk a Sanyi kocsma előtt, ahová több ok miatt is betérhetünk, de a bélyegzőlenyomatért mindenképpen fel kell keresnünk. A hozzávetőleg 400 fős település neve feltehetően a szláv „malim”, azaz „eper” szóból származik, de egyes források szerint a „mál”, azaz „hegyoldal” kicsinyítő képzővel ellátott alakjából eredeztethető. Bármelyik is legyen, mi mindenesetre keresztülmegyünk a falun, és a szinte véget nem érőnek tűnő aszfaltúton vissza-visszatekintve a Bükk vonulataira, Dédestapolcsány községébe gyalogolunk.

Megérkezünk a Bán-patak völgyébe, mely egyben a Bükköt és az Upponyi-hegységet elválasztó „szerkezeti vonal” is. A tardonai elágazóban a már messziről észrevehető Nagy-kő mészkőtömbje magasodik, oldalában barlangnyílással. Az Upponyi-hegységet alapjaiban és a felszínen is megjelenve főként a triásznál idősebb rögök: agyagpalák, kvarcitok, mészkövek építik fel. Azonban kréta konglomerátumot és miocén üledékes illetve vulkáni kőzeteket is találunk a területén.  Menet közben megszemlélhetjük többek között a jelenleg magánkézben lévő Serényi-kastély épületét, a református templomot és a hagyományos népi építészet formáit őrző házakat.

A hosszú, ám látnivalókban gazdag falun átérve a Lázbérci-víztározóhoz megyünk, melyet a Csernely- és a Bán-patak összefolyásánál 1970-ben hoztak létre, később pedig megalapították a tározó vízbázisának védelme céljából a Lázbérci Tájvédelmi Körzetet. Követjük a tóparton futó aszfaltutat, s rövidesen az Upponyi-szoroson át Upponyba jutunk. Mielőtt beérnénk a faluba, a völgy menti kék barlangjelzésen megtekinthetjük a Simakői-barlangot, melyben körülbelül 200 ezer éves, pleisztocén őslénytani leletegyüttesre bukkantak. A szoros meredek fehér, szinte függőlegesen álló mészkő sziklafalai a környék legnagyobb természetes geológiai feltárásai.

A faluból kitérővel a kék háromszög jelzésen felkapaszkodhatunk az Eszkála-tető csúcsára, hogy az immár bejárt, hazánk egyik legnagyobb méretű és leglátványosabb szurdokszerű völgyszakaszát, az Upponyi-szorost és környékét felülről is megcsodálhassuk. Ugyancsak kitérőt kell tennünk, ha az István telep utcai OKK bélyegzőt szeretnénk használni, amit a BB söröző kerítésére rögzítve találunk. Ha nem akarunk letérni a kékről, a településen áthaladva a Szabadságtelep utca végén az útjelző oszlopra kihelyezett bélyegzővel is igazolhatunk. Ez utóbbi elágazóban ha balra vesszük az irányt, néhány 100 méteres kitérővel a Mál-oldali pincesorok lenyűgöző látványában lehet részünk. A domboldalban négy szintben elhelyezkedő pincéket az 1800-as évek közepétől kezdték használni. A falu lakói a II. Világháborút ezekben az üregekben vészelték át.

Az útjelző oszlopnál jobbra kanyarodva a kéken erdészeti útra váltunk, s elhagyjuk a települést. Erről ötszáz méter múlva ismét jobbra kanyarodunk, majd hosszan emelkedünk a Kalica-tető nyergéig, ahonnan a kék háromszög jelzett útján kitérőt téve a Kalica-tető sziklaélén találhatjuk magunkat, ahol a reliktum jellegű hárs-kőris sziklaerdő is előfordul. A nyeregből a hegyoldal, később pedig a hegyhát földútjain jutunk a Három-kő-bérc aljába. Egy meredek ösvényen kapaszkodunk fel a csúcsokhoz és a főcsúcshoz (452 m), ahonnan az Upponyi-hegységre és a Bükkre tárul kilátás.

A túloldal enyhébb lejtésű ösvénye átvisz a Köbölic-tetőre, utána egy hullámzó földút vezet át a Szilas-tető lankáira. Itt jobbra fordulva, az Urasági erdő területét elhagyva kezdjük meg a hosszú ereszkedést Putnok irányába. Elhaladunk Koloska-tető mellett, ahol a valamikori földvár barlangját fedezhetjük fel. Innentől széles dózerúton több kilométeren át tartunk észak felé a Határ-völgyi-patak mentén, míg a Vár-völgyi bejáratnál rátérünk az aszfaltútra, amin a sajóvelezdi elágazóig a Mercse-patakot kísérjük. Az elágazótól még jó pár kilométert meg kell tennünk, hogy a putnoki vasútállomásra érjünk, ugyanis itt, a forgalmi iroda melletti falon találjuk a kéktúra bélyegzőt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Sor-
szám
Kezdőpont Végpont Hossz
(km)
Szintemelkedés (m) Menetidő (óra:perc)
(bélyegzőhely) > < > <
113 Szarvaskő Telekessy vendégház 7,2 455 305 2:30 2:20
114 Telekessy vendégház Bélapátfalva 3,9 65 120 1:00 1:10
115 Bélapátfalva Cserepes-kői-barlang 10,0 665 210 3:40 2:50
116 Cserepes-kői-barlang Bánkút 11,3 470 395 3:40 3:30
117 Bánkút Mályinka 8,1 130 685 2:10 3:10
118 Mályinka Uppony 9,8 185 270 2:50 2:50
119 Uppony Putnok 12,5 305 375 3:40 3:40
Szarvaskő Putnok 62,8 2275 2360 19:30 19:30


  Hossz: 1168 km

  Szakaszok: 27 db

  Bélyegzőhelyek: 152 db

  Szintemelkedés: 31.550 m

  Szintcsökkenés: 32.130 m

  Teljesítők száma

    (2020. 08. 28-ig): 6739 fő

SZÍNES SZÁLLÁSPALETTA - MINŐSÉGI ELLÁTÁS

A Galyatető Turistacentrum a Magas-Mátra szívében, kortárs épületekben, környezettudatos létesítményben, teljes körű minőségi ellátással és különleges szálláspalettával várja a túrázókat, sportolókat, családokat
Töltse le prospektusunkat!

KÖZÖSSÉGI ESEMÉNYEK, RENDEZVÉNYEK

Öt év tapasztalatával, teljes körű ellátással várjuk a táborozó diákokat, családi jubileumok, esküvők szervezőit, közösségépítő alkalmak, vállalati tréningek, konferenciák ötletgazdáit!