Az Eperjes-Tokaji-hegylánc mélyen benyúlik a Felvidék és Szlovákia testébe. A hosszú, hozzávetőlegesen észak-déli futású vulkanikus hegylánc szlovák oldalon tetőzik (Šimonka, 1092 m), és alapvetően két részre osztható. A Milic-csoporttól kezdődően észak felé jobbára keskeny vonulatot alkotnak az egymástól szűk völgyekkel és alacsony nyergekkel elválasztott, szigetszerűen kiemelkedő tűzhányóroncsok. A hazai oldalon Tokaji-hegységként (avagy „Zemplénként") emlegetett déli rész jóval kiterjedtebb, nagyobb tömegű hegyvidék.

A Tokaji-hegység több tulajdonsága miatt is kilóg a hazai hegyvidékek sorából: bár legmagasabb pontjai a 900 métert sem érik el, a sűrűn sorakozó, a központi területen jellemzően 500-700 méter közötti csúcsok élénk domborzatú középhegységet alkotnak. A fő tömegében andezit, dácit és riolit, kisebb részben egyéb vulkáni kőzetek felépítette hegyvidék a Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, és mint ilyen, a hegykoszorút felgyűrő tektonikus mozgások nyomán megindult tűzhányó-tevékenység eredménye. A Tokaji-hegység hazai részén kisebb medencék és szűk völgyek rejtenek apró, az idegenforgalom által egyre inkább felfedezett falvakat.

A sok különálló kis kitörési központ apró vulkanikus hegyeket emelt egymás mellé, és bár az eredeti formák már lepusztultak, ma is jellemzőek a vidékre a tájegység legnagyobb városának is nevet adó „sátoros", azaz szabályos háromszög alakú magaslatok. A Tokaji-hegységet alaposan felszabdalták a peremek felé siető vízfolyások, és a tömör vulkáni kőzeteken sűrű, mélyen bevágódott völgyhálózat fejlődött ki. Ha kiállunk egy kilátópontra, a hazai viszonyokhoz képest szokatlan formavilág tárul a szemünk elé: meredek lejtők keretezte, viszonylag élesen kiemelkedő csúcsok, összességében tagolt és kiterjedt középhegységi terep hullámzik körös-körül.

A hegység vadregényes formakincsének izgalmas foltjai az erdőben sötétlő, olykor irdatlan méretű sziklafalak. Ezeket a legutolsó jégkorszakban uralkodott, hűvös éghajlat faragta ilyenné: a lemezes szerkezetű andezit repedéseibe beszivárgó, majd ott jéggé fagyó víz térfogatnövekedése által felaprózta, részben lebontotta a sziklákat, így kifaragva a kéményszerű formákat. Sokuk tetejéről nagyszerű a panoráma (pl. a Kéktúrához közeli Nagy-Péter-mennykőről és a Sólyom-bércről, de közéjük tartozik a kilátás nélküli Pengő-kő is).

A Tokaji-hegység varázsáért a hűs, csapadékos klíma, a hatalmas erdőtakaró, a zárt és tagolt, sziklaformációkban gazdag hegyvidéki terep mellett az elhagyatottság felelős. Összességében nincs az országban még egy hegység, ahol ennyire érezhető lenne a Kárpátok magasabb vonulatainak közelsége, rokonsága. A Kéktúra 26. szakaszát bebarangolva néhol az az érzésünk támadhat, mintha már a Felvidék valamelyik hegységében járnánk. Két fantasztikus várromot keresünk fel (Boldogkő és Regéc várát), végigmegyünk az Arka-patak vadregényes völgyén, de ellátogatunk néhány hegyvidéki miliőjű, aprócska faluba is. Végül bevesszük magunkat a Tokaji-hegység központi, magas részének vadregényes rengetegébe, körülkémlelünk a Nagy-Péter-mennykő és a Sólyom-bérc sziklakilátójáról, keresztezzük a jégkorszakból itt ragadt István-kúti Nyírjes lappföldi hangulatú pagonyát, végül a Zsidó-rét kaszálóján át a Bodrog völgye felé indulunk. Túránkat Sátoraljaújhely feltárt, alaposan kiépített magaslatai között fejezzük be.

A túra részletes leírása az Útleírás menüpont alatt olvasható.

Tippek

• Ne felejtsünk el időt tervezni a várakra: Boldogkő és Regéc várára!
• Ha szeretjük az igazán nomád körülményeket, megszállhatunk a hegység mélyén, az István-kúti kulcsosházban (ez 2022 tavaszán felújítás miatt zárva tart).
• Tegyünk rövid (kb. 2x15 perces) kitérőt a hegyvidék egyik legszebb kilátóhelyére, a Nagy-Péter-mennykőre!
• A Mlaka-rétről fantasztikus panorámapontra kapaszkodhatunk kb. 10 perc alatt, ha felkeressük a Solyóm-bérc szikláját.
• Sátoraljaújhely hegyei, a Sátoros-hegyek alaposan kiépültek: találunk itt kilátót, bobpályát, libegőt, zipline-pályát és kalandparkot is a számtalan geológiai érdekesség mellett.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben)

Boldogkőváralja  17,5  Regéc  8,3  István-kúti vadászház  7,4  Eszkála eh.  9,8  Makkoshotyka  2,8  Cirkálótanya  8,4  Nagy-nyugodó

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén

• Regéc (OKTPH_136_1, OKTPH_136_2, OKTPH_136_3): Regéc községháza buszmegálló
• Istvánkúti vadászháztól 4,4 km-re (OKTPH_137): Háromhuta (Középhuta), templom buszmegálló
• Makkoshotyka (OKTPH_139_1, OKTP_139_2): Makkoshotyka, községháza buszmegálló