Hír

Vándormenedékek az Országos Kéktúra mentén

Szerző: Lánczi Péter és Dömsödi Áron | 2024.03.25.
Vándormenedékek az Országos Kéktúra mentén

Összeszedtünk néhány bivakolásra (táborozásra) alkalmas helyszínt, amelyek jó tippet adhatnak mindazok számára, akik kéktúrázás során szívesen éjszakáznak a szabadban.

Aki egyszer ráérzett a kint alvás nomád szabadsághangulatára, az idővel más szempontok szerint fogja megtervezni a túráit. Felértékelődnek a források és esőbeállók környezetei, a kiépített erdei pihenőhelyekre, illetve a kilátókra is potenciális szálláshelyként kezdünk tekinteni. Egy tapasztalt bivakos turista jóformán bárhol le tudja magát rakni, de valljuk meg, sokkal jobb olyan környezetet választani, ahol van valami plusz, ami hozzátesz az erdei kintlét kényelméhez. Ez alkalommal – a teljesség igénye nélkül – az Országos Kéktúra nyomvonala mentén válogattunk ilyen helyeket, amelyek között találunk kimondottan bivakolás céljára létrehozott épületet is.

Mi az a bivak?

A francia eredetű bivak (bivouac) szó szabad ég alatt tartózkodást, táborozást jelent. Miután a kis távolságokat magába foglaló hazai túraterep nem kimondottan indokolja a kényszerű bivakolás műfaját – mint olyan tájakon, ahol ez az egyetlen megoldás a terepezésre –, nálunk ez csupán kedvtelés, romantikus kikapcsolódás a természetben, esetleg a vándortúrázás pénztárcabarát megoldása.

1. Kőmenedék az országhatáron - írott-kői kilátó

Az Írott-kőről mindenkinek más jut eszébe: az itt álló jellegzetes, bástyaszerű kilátó; a hegycsúcs, ami a Kőszegi-hegység, a Dunántúl, valamint az ausztriai Burgenland legmagasabb pontja (882 m); avagy az Országos-, illetve a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra kezdő- vagy végpontja. Mindezek mellett a vándorok menedékként is tekinthetnek a csúcson álló kőépületre, ami zárt terével – jó időben akár a kilátóteraszaival is – remek éjszakázóhelyet biztosít a nomádoknak.

Az épület csupán száraz és szélvédett bivakolást ígér, priccsre, kályhára, vízszerzési lehetőségre ne számítsunk, de ennek ellenére is remek hely a behúzódásra.

„Luxust” csupán az épület előtti padok jelentenek, ami kényelmesé teszi a piknikezést. A magyar-osztrák országhatáron álló, hangulatos fenyőtájjal körbevett kilátó körpanorámájában a Kisalföld síkján túl a Bakony széle, a Balaton-felvidéki tanúhegyek látszanak, az osztrák oldalon tiszta időben a Schneeberg, a Rax és a Hohe Wand, ritkábban a Kamniki-Alpok csúcsai tűnnek fel.

Az Írott-kő csillagos égboltja is szuper élményt nyújt a derékaljjal és hálózsákkal felszerelt turistáknak; akik a kéktúra, a Kőszegi-hegység felfedezése vagy akár pusztán a kaland miatt választják szállásul a tornyot, biztosan nem fognak csalódni az élményben. Ha pechünkre az egyébként egész évben szabadon látogatható kilátót egy nagyobb társaság elfoglalná, akkor sem maradunk menedék nélkül: a kilátótól pár méterre a kék út mentén (ahol a bélyegzőt is találjuk) fedett esőbeálló, padok és tűzrakó nyújt alternatívát a kényelmes táborozáshoz. A helyszín ismertetőjét ide kattintva találod.

2. Otthonos erőd a város felett - Óház-tető

A bivakos kéktúrázók elégedetten konstatálhatják, hogy a Kőszegi-hegységben haladó nyomvonal mentén több, behúzódásra alkalmas építmény is áll. A már említett írott-kői kilátó után meg kell említenünk a Hétforrást, ahol a frissítő vízfolyás és a kéktúra bélyegző mellett tágas esőbeállót, padokat és tűzrakót is találunk, melyek igazán komfortos táborozást tesznek lehetővé. Ha azonban ennél is autentikusabb kőszegi élményt keresünk, akkor az innen egy kilométerre fekvő Óház-tető nyitott várkilátóját ajánljuk. Hajdanán ezen a 609 m magas hegyen állt Kőszeg első vára, egy 13. században emelt erősség, melynek megmaradt falaira 1996-ban építették rá a mai kilátót. Azon túl, hogy gyönyörű panoráma nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli Ság és Somló tanúhegyekre, a Fertő tóra valamint a szomszédos Ausztria pompás bérceire, bivakolásra is tökéletes a helyszín.

A nagyobb túracsapatnak is puritán fekhelyet biztosító robusztus toronyépület és a tőszomszédságában álló esőbeálló egyaránt kiválóan védenek az elemekkel szemben, az itt található padok és asztalok, illetve tűzrakó pedig fokozzák a kintlét kényelmét.

A hely környezeti báját kétségtelenül esti hangulata teszi egyedivé, melyet a közeli Kőszeg és a távolabbi városok pislákoló fényei szolgáltatnak.

Az Alpannonia túraútvonal által is érintett Óház-tető egyetlen hiányossága a víz, amit legközelebb a Hétforrásnál (1 km) vagy a Kőszeghez tartozó Szabóhegy városrészben (1,5 km) vételezhetünk. A helyszín ismertetését ide kattintva találod.

3. Menedéket nyújtó történelmi falak - Tátika vára

A Bakony-vidék egyik jelentéktelennek tűnő, de látványos várromot hordozó bazaltkúpja a Tátika, amelyet az Országos Kéktúra Sümeget és Zalaszántót összekötő szakasza mentén találunk. A bükkössel, tavasszal medvehagymaszőnyeggel övezett hegycsúcs panorámás várromja már önmagában elég indok e csodás helyszín felkeresésére, de a szabadban éjszakázást kedvelők is megtalálják itt a számításukat.

Az egykori palotaszárny a közelmúltban történt részleges renoválási munkálatoknak köszönhetően egy bárki számára használható, puritán, boltíves szobácskát rejt.

Az ajtóval, ablakokkal ellátott kőmenedék kiváló táborhely mindazoknak, akik a csillaglesős, tábortüzes élményt egy itt töltött bivakolással is megfűszereznék. Felszereltséget ne várjunk a padló nélküli, de akár nagyobb csoportot is befogadni képes helyiségtől, inkább biztonságos fekhelyként tekintsünk rá, ahol csupán egy faasztal jelenti a komfortot. Az épület előtt padot és tűzrakót találunk. A helyszínről itt olvahatsz részletesen.

4. A balatoni táj tetején - Kisfaludy-kilátó, Badacsony

Panorámáján túl egy kilátó mindig jó szolgálatot tehet a vándornak. Ha ilyen épületek között válogatunk szálláshelyet, akkor a balatoni tanúhegyek legmagasabbja, a 438 méteres Badacsony csodás választás lesz - főként az ingyen éjszakázóhelyet keresők számára. Az álomba szenderülést a Tihanytól egészen a Keszthelyi-öbölig látszó Balaton csodás látványa kíséri, melynek fő attrakcióját a naplementében, majd éjszakai fényekben tündöklő víztükör szolgáltatja. A torony tőszomszédságában padok és tűzrakó fokozzák a hely kényelmét és az esti órák hangulatát.

Az itt álló, egyedi formájú Kisfaludy-kilátó vasrácsos padlójára leginkább csak nyáron és csapadékmentes időben érdemes leheveredni egy kényelmes matraccal és hálózsákkal. A széljárta torony télvíz idején aligha alkalmas a pihenésre, viszont a nyári kánikula idején frissítő magassága a bosszantó rovarokkal szemben is védelmet nyújt. A helyszínt ide kattintva találod.

5. Pihenő a bakonyi vadonban - Vadalmás-forrás

Bakonynána és Jásd között húzódik az Országos Kéktúra egyik legszebb, páratlan sziklakatlannal tarkított szakasza, amit az itt csörgedező Gaja alakított hosszú idő alatt vadregényes szurdokvölggyé. A patakot kísérő kék jelzésű turistaút több, esőbeállókkal, tűzrakókkal, néhol kis fahidakkal felszerelt erdei pihenőt érint, melyek mindegyike kiváló helyszín családi piknikezéshez, szalonnasütéshez, illetve sátrazáshoz – de kint alváshoz mind közül a Vadalmás-forrás környezete a legszuperebb.

A kék forrásjelzésen megközelíthető, meredek lejtő aljában, nagy fák árnyékában megbúvó kis tisztáson a szokványos erdei pihenőkhöz képest sok padot és asztalt, valamint több nagy méretű, fedett pavilont és tűzrakót találunk,

így ez akár egy népes csapat számára is ideális táborhely.

Az itt feltörő hűvös karsztvíz a fölöttünk terpeszkedő Tési-fennsík nyelőiből kapja bőséges utánpótlását, de tisztálkodásra a tőszomszédságban kanyargó Gaja is lehetőséget ad. Már-már romantikusnak mondható ez az erdei idill, melynek bájából csupán a forgalom vesz le egy keveset. Hétvégenként ugyanis meglehetősen sokan járnak erre, és a kirándulóhad gyakran szemetet is hagy maga után. Szezonon kívül, hétköznap azonban a Bakony e vadregényes szeglete jó eséllyel csak a miénk lesz. Még több információt a helyszínről ide kattintva találsz.

6. Vértesi bivaklak - Szarvas-kút

Hazánkban az erdei pihenőhelyek kialakításánál egyre gyakrabban gondolnak a menedéket kereső, az éjszakát kint töltő turistákra, annak ellenére is, hogy ez a műfaj itthon inkább csak a kalandról, semmint a szükségszerűségről szól. A megalvásra is lehetőséget adó esőházak egyik szép példáját a vértesi Szarvas-kútnál, a Szárligetet Várgesztessel összekötő kéktúra-szakasz mentén találjuk. A lankás völgyszoros ligetében megbújó pihenőhely több szempontból is nagyszerű választás, ha erdei komfortot és hangulatos táborhelyet keresünk. Az árnyas fák alatt csendes és szélvédett, igényesen kialakított környezetet élvezhetünk, ahol forrás, padok és asztalok, bográcsozásra is alkalmas tűzrakó, valamint a már említett kétszintes esőház oázis a megfáradt vándoroknak.

A szabadon használható épület alsó, nyitott része is alkalmas lehet a behúzódásra, de az igazi kényelmet az ajtóval és kis ablakkal zárható tetőtér jelenti, ahol négy személynek helyet biztosító, széles fapriccseken lehet lepihenni. Első pillantásra is érződik a puritán, lambériás belső lakályos közege, amit az esti gyertyafény csak tovább fokoz. Vaskályha vagy efféle nincs, de a jól megépített fakuckó derékaljjal és hálózsákkal még a leghidegebb téli napokon is kiváló menedék. A forrásról viszont fontos tudni, hogy gyakran elapad! Ezért célszerű folyadékkal érkezni, vagy az innen valamivel több mint egy kilométerre fekvő, bővizű Mátyás-kútnál tudjuk megtölteni a kulacsunkat. A helyszín leírását ide kattintva találod.

7. Táborhely a patakparton - Kárpát-forrás

A Visegrádi-hegységben is számos remek kint alvó hely közül válogathatunk, de közülük kiemelnénk a Pilisszentlászlótól délre megbújó Kárpát-forrást. A kéktúra mentén fekvő idilli táborhelyen első pillantásra kitűnik, hogy jó dolgunk lesz az erdő ezen szegletében. A három kiépített tűzrakó hely mellett pad-asztal szettek (legalább egy tűzfészek), illemhely és egy nagyobb csapat számára is helyet adó, fedett esőbeálló képzi az ember kényelmét szolgáló infrastruktúrát. Tovább emeli a hely értékét a Bükkös-patak és a bővizű Kárpát-forrás kettőse, ami extra kényelmet biztosít, ha tisztálkodásról, vízutánpótlásról van szó. A helyszínről itt írunk bővebben.

8. A börzsönyi bástya - Julianus-kilátó

A kőtorony nem csupán fantasztikus panorámát nyújt a Dunakanyarra, de kiváló menedékül is szolgál a vándoroknak. Az Országos Kéktúra által érintett kilátóban csupán padok szolgáltatnak kényelmet, de egy bivakos turista egyből felismeri az épület középső emeletében rejlő alvási lehetőséget. Persze, a kilátószinten is leheveredhetünk, de ha az elemektől védettebb fekhelyre van szükség, akkor ez a kis helyiség lesz a legjobb megoldás. Az épület nem zárt, de falai a csapadék vagy a szél ellen remekül védenek. Egy bizonyos, az innen nyíló éjszakai kilátás fergeteges hangulatú behúzódást ígér akár egy kisebb csapatnak is. A torony mellett padokat és egy tűzrakót találunk, de vízzel készülnünk kell, mert forrás nincs a közelben. Tudj meg többet a helyszínről.

9. Erdei idill a Dobos-kútnál

A Cserhát legnagyobb összefüggő erdőtömbjének mélyén, a Nógrádsipeket Hollókővel összekötő Országos Kéktúra leágazó forrásjelzésénél találjuk a hűs vizű Dobos-kutat, tőszomszédságában pedig tűzrakót és egy hazai viszonylatban példaértékűnek mondható táborhelyet, amelyet a Doboskút Baráti Társaság közösségi munkával hozott létre. Voltaképpen két, éjszakázásra alkalmas faépületről van szó, amelyek kialakításukkal és felszereltségükkel az erdei kényelem teljességét kínálják.

Az egyik építmény egy klasszikus, három oldalról védett esőbeálló, ami polifoammal és hálózsákkal remek menedék, a másik faházikó azonban még ennél is többet tud. A palával fedett nyeregtető alatt elsőként egy hosszú asztalt és a hozzá tartozó fapadokat vesszük észre, közelebbről azonban feltűnik, hogy a kis épület oldalsó szekrényei mennyi mindent rejtenek: bográcsállvány, grillrács, nyársak, evőeszközök, csupa olyan dolog, amire egy sütögetés és étkezés alkalmával szükségünk lehet. Még a felhasogatott tűzifa is be van készítve. Az asztal közepénél kis padlásra mászhatunk föl, ahol négy–hat (a puritán körülményekkel kiegyező) személy alhat hálózsákban. A kis padlás végén nyitható ablak is van, az esti időtöltés barátságos hangulatát petróleumlámpa fokozza. A dobos-kúti bivakszállás már 2010 óta szolgálja a természetjárókat; jó állapota jelzi, hogy

vendégei megbecsülik és óvják a hazai viszonylatban ritkának mondható létesítményt.

Használjuk mi is felelőséggel, pótoljuk, amit elhasználtunk, fokozottan ügyeljünk a Dobos-kút védett állatokat éltető vizének tisztaságára is! A helyszínleírást ide kattintva találod.

10. Eltévedt víkendház az erdő mélyén - Csurgó-kút

A Keleti-Mátra gerincén vezet az ország egyik legizgalmasabb gerincútja. A Kékestől Sirokig tartó kéktúraszakasz emberpróbálóan nehéz, hiszen valójában meredek lejtőjű csúcsok láncolatán kell áthullámvasutaznunk, és a táv is meghaladja a húsz kilométert. Település és épített menedék pedig nincs útközben, de rövid, mindössze negyedórás kitérővel útba ejthetjük a Csurgó-kút mellett álló, mindig nyitott ajtójú kunyhót, amelynek szerény berendezése két ágyat és néhány széket tartogat.

A Jagus és a Nagy-Zúgó-hegy közti nyeregből a kék forrás jelzésen kell letérni a gerincről, és még csak ereszkedni sem kell sokat, hogy a pihenőhellyel is felszerelt forrással szemben álló faházhoz érkezzünk. Mellette pad és asztal található, bent pedig a földön is elfér még egy-két ember. (De az apró veranda is fedett egyébként.) Vécé nincs a közelben, az erdős környezet miatt kilátást se keressünk, vízért viszont szinte csak ki kell lépni az ajtón. A helyszín maga nem annyira megnyerő, hogy érdemes legyen éppen ide elindulni egy erdei éjszakára – így az elhagyott, régi nyaralót idéző kunyhó inkább a kéktúrázóknak jön kapóra. A helyszínt ide kattintva találod.

11. Egy nagy múltú barlangszállás - Cserepes-kő-barlang

Úgy tartják, a természetjárók 1950-ben a bükki Cserepes-kői-sziklaodút alakították át először lakóbarlanggá. Az országban található összes ilyen jellegű barlang közül - amelyekből további kettő található a Bükkben - kétségtelenül ez a leghíresebb. Ez nem csupán gazdag turistamúltjának köszönhető - na meg a festői környezetnek -, hanem az erre haladó Országos Kéktúrának is, amelynek egyik bélyegzőjét itt találjuk a bejáratot védő deszkaajtóra rögzítve.

A nomád körülményekkel megelégedő vándorok a mészkőszikla belsejében egy kb. 6×4 méter alapterületű, vaskályhával és raklapokra emlékeztető fekhelyekkel ellátott menedéket találnak.

Az egyszerre hat embernek is helyet biztosító barlangszállást bárki igénybe veheti, az ajtaja mindig nyitva áll a fáradt vagy kalandot kereső turisták előtt. Egyvalamire viszont mindig ügyeljünk: tartsuk tisztán a menedéket, gondoljunk az utánunk érkezőkre is. A barlangszállás leírását ide kattintva találod.

12. Az aggteleki „iskolában” – Derenk

Karsztvidékünk 1940-es években elnéptelenedett faluja egyszerre állít emléket a hajdanán itt élt goráloknak és nyújt menedéket a turistának. Derenk lakosait anno kitelepítették, házait elbontották, ma csupán az egykori iskolaépületben berendezett kiállításon láthatjuk, milyen is volt itt az élet egykoron. Ez a kőház azonban kiváló menedéket is jelent, melynek tágas terei kényelmes behúzódást ígérnek a hálózsákos kéktúrázóknak. Az ablaktalan helyiségek elsősorban az eső vagy szél ellen nyújtanak biztonságot, a bútorzatot néhány pad jelenti. A csendes környezetben álló, erdőtájjal körülvett ház gyertya- vagy lámpafénnyel kimondottan otthonossá varázsolható. Vizet azonban nem találunk a környéken, ezért azt mindenképpen vigyünk magunkkal. Derenk romfaluról itt írtunk részletesen.

13. Vadromantika a zempléni kéktúra közepén - Gerendás-rét

A Tokaji- (avagy Zempléni-)hegység mélyén, az egész Országos Kéktúra egyik leghosszabb civilizációmentes szakaszának közepén található a Gerendás-rét esőbeállója. Bár a Kemence-patak és a hutafalvak völgye közötti nyeregben fekvő, tágas útcsomópont önmagában nem egy felemelő helyszín, az éjszaka sötétjében tökéletes menedék a hosszúkás építmény padlása, amelyet létrán lehet elérni, és nagy csoportok befogadására is alkalmas.

A bivakolásra kialakított padlásteret nyáron vándortáborozók használják, de kéktúrázóknak is ideális szálláshely közel az Eszkála erdészházhoz, valamint karnyújtásnyira a Kerek-kő kilátóhelyétől, ahol érdemes megvárni a naplementét, mielőtt behúzódnánk a fedett, minden oldalról zárt és kényelmes (fapadlós) hajlékba. Ha valaki nem szeretné egyben teljesíteni a Regéc és Makkoshotyka közötti, szállásmentes és közel 25 kilométeres szakaszt (amely a látnivalók felkeresésével bőven kitölt egy teljes nyári napot is), annak érdemes magával vinnie egy matracot és hálózsákot, hogy a hegyek között tölthesse az éjszakát. Az eső elől lentre is be lehet húzódni, itt padok és asztalok nyújtanak egyszerű komfortot, az út túloldalán pedig nagyobb társaságokra méretezett, körpados tűzrakó hely áll. (Mellette található egy pad-asztallal berendezett, kisebb, sátortetős esőkunyhó is.)

Vécé nincs a pihenőhelyen, vízért pedig a kék jelzésen kell továbbmenni 600 métert az Eszkála erdészház melletti Fekete Péter-forrásig. A Gerendás-rétre az Országos Kéktúrán kívül Kőkapu vagy Újhuta felől érdemes felkapaszkodni, mindkettő közepes vagy hosszú körtúrák kiinduló- és végpontja is lehet, amelyeknek elsődleges célpontja a Kerek-kő orma lehet. A bivakhely leírását ide kattintva találod.

14. Táborhely faluközelben, mégis hegyek között - Bónyi-kút

Mogyoróskán és Regécen találni ugyan szálláslehetőségeket, de ha valaki inkább erdőben, természeti környezetben töltené az éjszakát a zempléni kéktúrázás határán, annak elsőrangú táborhely a Mogyoróska határában, erdő által ölelt tisztás szélén fakadó Bónyi-kút pihenőhelye. A fás legelő sarkában, árnyékos zugban álló sátortetős esőházban padok foglalják a helyet, de a két szűk pad vagy a földpadló alkalmas egy éjszaka eltöltésére akár esőben is.

Elhelyezkedése miatt azoknak lehet jó választás, akik a Hernád-völgy felől érkezve másnap terveznek továbbindulni a Magas-Zemplén civilizációmentes ösvényére. Kövekből rakott tűzrakó, pad-asztal és forrás áll a vándorok rendelkezésére a helyszínen, amelynek atmoszféráját a csillagos égbolt és a patak csobogása határozza meg, és az öreg vadkörtefa is emel a táborpont hangulatán. A rétről körbenézve ráadásul Regéc vára koronázza meg a látványt.

A bővizű forrás korábban a legelő marhák ivóvizét biztosította – ők mára eltűntek a tisztásról, amit csak a kéktúrázók használnak. A környék turistaúthálózata körtúrákra nem igazán ad lehetőséget, de ha valaki Mogyoróskán szállt meg, percek alatt kisétálhat a nappali sütögetésre is tökéletesen alkalmas, viszonylag elszigetelt pihenőhelyhez, amely a kéktúra útvonalán fekszik. Vécé nincs, a víz adott, és általában nyáron is számíthatunk rá. A helyszínismertetőt ide kattintva találod.

Plusz élményszerző tipp - Bivak a Galya-kilátóban

2015 szeptemberében adták át hazánk legmagasabban fekvő kilátóját, a Péter hegyesén álló, felújított Galya-kilátót, amelynek tetején egyedi, háromszintes bivakszállást is kialakítottak. A vasbeton cellák hangulatát színes ablakok és kerek fémajtó dobja fel, némi Hobbitfalva-hangulatot adva a belső tereknek. A puritán kialakítás azonban ne tévesszen meg senkit, mert puha ágy és fűtött fürdőszoba ugyan nem várja a vendégeket,

van viszont világítás, áram és Wi-Fi, ami egy bivakszállás esetében fényűző luxusnak számít.

Egy fülkében maximum öten alhatnak. A Galyatető Turistacentrum által működtetett, mintegy 30 méter magas kilátó egész évben várja a vendégeket, igaz, a korábban felsorolt bivakhelyekkel ellentétben nem ingyen. Az aktuális árakról itt tudtok érdeklődni, az egyedi helyszínről pedig ide kattintva olvashatsz többet.

Top kulcsszavak
Kapcsolódó tartalmak