A korábban megszokott sötét tónusú árnyalatok helyett friss és üde színekben pompázik a szabálytalan négyszögalak, a hegyek felé kanyarodó gyalogút, a hegyek, az ég és az útszéli jelzőtábla is. A jelvény bal oldalára a Gyermekkéktúra, az aljára pedig az MTSZ OKT felirat került.

Az Országos Kéktúra és a Gyermekkéktúra szorosan összefügg egymással, hiszen ugyanaz az igazolófüzetük és az útvonaluk, sőt még a jelvényük között is sok hasonlóság van. A teljesítés szabályai azonban eltérnek, mégpedig az életkor és a megtett kilométerek tekintetében.

A gyermekkéktúrázók alsó életkorhatára hat, a felső pedig tizennégy év. Ez azt jelenti, hogy a hatodik születésnap naptári évében már hivatalosan elkezdhető a gyermekkéktúrázás és annak az évnek a végééig folytatható, amíg betölti a gyermek a tizennegyedik életévét.

A teljesítés pedig a következőképpen néz ki: az Országos Kéktúra útvonalán található 9 tájegység bármelyikén belül legalább 50 kilométer bejárását a felnőttekre vonatkozó kiírás szerinti bélyegzéssel és a túranap dátumozásával igazolni kell igazolófüzetben. Ha a teljesítő szeretne tájegységi jelvényhez jutni, akkor nincs más teendője, mint eljuttatni a füzetet az Magyar Természetjáró Szövetséghez ellenőrzés céljából. Ha az útvonalkövetés szabályai szerint lett vezetve a teljesítés, akkor jár a tájegységi jelvény. Ha a megtett kilométerek száma meghaladja a 300 kilométert, akkor az előbb említett tájegységin kívül a Gyermekkéktúra jelvényét is megkapja az ifjú kéktúrázó.

A teljesítésnek nem feltétele az, hogy a szakaszok egybefüggőek legyenek, hanem lehetnek több tájegységben, egymással össze nem függők sorozatai is. Az igazolt ellenőrző pontok között lejárt távolságot tekintjük teljesítettnek az ellenőrzés során. A gyermekként végigjárt szakaszok beleszámítanak a felnőtt teljesítésbe is.

Ha kíváncsi vagy arra, hogy kik voltak az első gyermekkéktúrázók, akkor olvasd el a Gyermekkéktúra történelméről írt cikkünket.