Már 1500-an teljesítették az Alföldi Kéktúrát
A harmadik, legfiatalabb kéktúrát 1996-ban avatták fel, egységes igazolása azonban csak 2000 óta lehetséges. Kissé nehezen indult be, de mára egyre népszerűbb a több mint 800 km hosszú, 13 szakaszból álló síkvidéki vándorlás. 2024 áprilisában érkeztünk el az 1500. teljesítőhöz, akit röviden ki is faggattunk tapasztalatairól.
Eleinte évente pár tíz elszánt túrázó ment végig az alföldi útvonalon, de a 2010-es évek második felétől ez a kéktúra is kiemelkedően teljesít. 2024 áprilisában érkeztünk el az 1500. teljesítőhöz, ami egy újabb mérföldkő az Alföldi Kéktúra történetében. Csoszánszki Andrást az alföldi élményeiről, tapasztalatairól, motivációjáról kérdeztük.
Csoszánszki András
Kéktúra: Miért vágtál neki az Alföldi Kéktúrának?
Csoszánszki András: A fő ok természetesen az volt, hogy az Országos és a Dél-dunántúli Kéktúra után az Alföldivel együtt meglegyen az Országos Kékkör. De emellett az is nagy vonzerő volt, hogy megismerjem az országnak azt a részét is. 2020 nyarán indultam el, és nagyjából három és fél év kellett, hogy végigjárjam.
A Tolna megyei Szekszárd és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhely közötti, közel 870 km hosszú Alföldi Kéktúra Szekszárdról, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjától indul, és Sátoraljaújhelyig tart, ahonnan az Országos Kéktúra érhető el. A három nagy kék jelzésű túraútvonal alkotja az Országos Kékkört.
Kéktúra: Milyen élmény volt összességében?
Csoszánszki András: Azt kell mondjam, nekem kicsit egyhangú, monoton volt, de vannak benne nagyon szép részek is. Ilyen a gemenci erdő is például, ráadásul az a szakasz emlékezetes is marad. Szekszárdról egy nap alatt mentünk Pörbölyig 30-35 fokban. Az erdő természetesen tele volt szúnyogokkal, ezért 6 km/órás átlaggal mentünk, miközben elfogyott egy 100 ml-es szúnyogriasztó is. Nagyon tetszett a Nyírség is, Nyírbátor és környéke. De a gáton menetelés unalmas tud lenni.
Túrkeve és Mezőtúr között
Kéktúra: Mit adott neked az AK, a sok gyalogláson kívül?
Csoszánszki András: Nekem tényleg fontos motivációm volt, hogy megismerjem az országot, és mivel veszprémi születésű vagyok, ez a rész eléggé messze esik. Sokszor úgy utaztunk el három napra, hogy kettőt túráztunk és egy napot hagytunk a kulturális programokra, pl. kastélylátogatásra, múzeumokra. Ráadásul én a kéktúrázást összekötöttem a Portyázások Magyarország jellemző földrajzi pontjaira nevű, szintén MTSZ-es (Magyar Természetjáró Szövetség) túramozgalommal, ezért amikor a Nyírségben egyedül túráztam, még egy napot hozzácsaptam, és felkerestem Magyarország legkeletibb pontját, hogy ott is pecsételjek.
Kéktúra: Ezek szerint téged a túramozgalmak hajtanak?
Csoszánszki András: Igen, egyéb túrák mellett bejártam már a Balaton-felvidéki Kéktúrát és a Kohász Kéket is, a Dél- és a Közép-dunántúli Pirosat is teljesítettem már. A tájak, emberek, a kultúra érdekel, hogy eljutok olyan helyekre, ahol életemben nem jártam még.
Mezőtúr és Szarvas között, az utolsó szakaszon
Kéktúra: Többnyire egyedül vagy társasággal túrázol?
Csoszánszki András: Ennek a túrának a nagy részét a Kikerics Kéktúra Mozgalom baráti társaság tagjaival mentük végig, átlagban 10-12 fővel. Ilyenkor autóval oldottuk meg a közlekedést a két végpont között vagy az autós utazást kombináltuk tömegközlekedéssel.
Kéktúra: Milyen hosszú szakaszokat mentetek az Alföldön?
Csoszánszki András: Amikor társasággal mentünk, napi átlag 20 km-eket haladtunk, amikor egyedül mentem, akkor akár 30-38 km-t is mentem egy nap – csak hogy fogyjon... Ilyenkor a monotonitást néha egy-két tapsifüles törte csak meg.
Túrkeve és Mezőtúr között
Kéktúra: Hogyan oldod meg a tájékozódást a terepen?
Csoszánszki András: Túra előtt mindig megtervezem az egész túrát online, lemérem, hány km-t szeretnék menni egy nap. Megtervezem a látnivalókat is, amiket szeretnék megnézni, és a szállást is előre lefoglalom. Van egy túra gps-em, azt használom útközben, de papírtérkép is mindig van nálam. Megnézem előre azt is, hol lesz a vacsora, az út mentén hol van kocsma, és ezt mint felírom papírra is, mert az biztosan nem merül le.
Kéktúra: Volt olyan szakasza az Alföldi Kéktúrának – a gemencin kívül –, ami emlékezetes maradt?
Csoszánszki András: A homokbuckák nagyon érdekesek voltak, azokat érdemes volt megtekinteni. Nagyon tetszett, amikor beérkeztem a városokba, különösen ilyen volt Szarvas és Mezőtúr. Én ugyanis mindig előre megtervezem, hogy hol akarom befejezni az adott kéktúrát. Az AK-t Szarvason akartam befejezni, és utána a halászcsárdában enni egy jót. Aznap Mezőtúrról indultam, ahol előbb megnéztem a helyi fazekasmúzeumot tárlatvezetéssel, majd egy 6-os átlaggal a gáton haladva beérkeztem Szarvasra, és elfogyasztottam az ünnepi roston fogasfilét.
A jól megérdemelt fogafilé Szarvason
Az alábbi grafikonon is jól látható, hogy – leszámítva a covidos 2020-as évet – a teljesítők száma már 2019 óta emelkedik, tavaly pedig minden eddiginél többen fejezték be az Alföldi Kéktúrát.
Kék: Országos Kéktúra, barna: Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra, sárga: Alföldi Kéktúra
Kéktúra: Most, hogy Országos Kékkör teljesítő lettél, tervezed-e, hogy valamikor nekiindulsz még egyszer?
Csoszánszki András: Ez egyelőre parkolópályán van, de ettől függetlenül szakaszokat azért megyek, mivel öcsém és fia most kezdték az OKT-t, és mentem velük én is az első, bakonyi szakaszra. Emellett a kilométerekkel együtt gyűjtöm az MTSZ-pontokat is, mivel az Érdemes Természetjáró minősítést szeretném megszerezni. Ehhez mindenképpen kell teljesíteni egy hosszútávú túraútvonalat, szóval az Alföldi Kéktúra erre is jó volt nekem.
Kéktúra: Mik a terveid a túrákat illetően?
Csoszánszki András: Járom tovább az országot, még rengeteg olyan zuga van, ahol nem voltam. Vannak olyan hegységek, ahol jártam ugyan, de csak kis szeletét láttam. Ilyen a Soproni-hegység is, ahol már tervbe vettem a Soproni Kék útvonalát.
Csoszánszki András
Kéktúra: 2015 óta járod a kéktúrákat – mi a tapasztalatod, látsz-e bármi változást?
Csoszánszki András: A jelzések sokkal jobbak most, mint amikor én jártam az OKT-t. Érezhetően sokkal többen is túráznak, és nem csak a kéktúrán. Még az Alföldi Kéken is mindig találkoztam másik túrázóval.
Az 1990-es évek elején több alföldi megye természetjáróinak igénye alapján kezdődött meg az útvonal kialakítása, 1996-ban került sor az útvonalavató túrára, de a végleges kialakítás és felfestés 2000-ben fejeződött be, ekkor készült el a túramozgalom hivatalos igazolófüzete is.
Legutóbb 2020 tavaszán történt jelentős változás az Alföldi Kéktúra életében: a korábbi 10 helyett a teljes túratáv 13, közel egyforma hosszúságú szakaszra lett felosztva, amely így a túrázók szempontjából optimálisabb, közlekedési csomópontokhoz igazított, természeti látnivalókban és kulturális értékekben egyaránt gazdagabb nyomvonalon halad. A szakaszok és néhol a nyomvonal változása mellett húsz új pecsételőhely is létesült, háromnak pedig a lenyomata változott meg.
