Geológiai kalauz készült az Országos Kéktúráról
A Börzsöny katasztrofális izzófelhői, a kréta kőzetek eldorádója, a kővé dermedt szerzetes – néhány cím, ami alapján biztosan nem ismernél rá az Országos Kéktúrára, pedig ha végigjártad, mindegyikkel találkoztál. És ahonnan idéztük őket: Geokéktúra címmel jelent meg a Turista Magazin korábbi rendszeres szerzőjének könyve, amely az ismert túraútvonal változatosságát annak földtudományi érdekességein keresztül mutatja be.
Talán elsős egyetemista lehettem, amikor a szemináriumi teremben kétségbeesetten és teljesen fogalmatlanul forgattam a kristályszerkezeteket szimbolizáló, tenyérnyi, geometrikus faidomokat a kezemben, számolgatva azok átlóit és szimmetrikus lapjait. Trigír-hexagiroid, ennyi van meg az egészből, hogy mit jelent, már – pontosabban még mindig – fogalmam sincs, és az is a memóriámba égett, hogy
addig még sosem éreztem magam annyira elveszve tanulmányaim során, mint a kőzettanórákon.
Ebből végeláthatatlan és kínzó magolás lesz megértés nélkül, gondoltam. (Az lett, csekély sikerrel.) Aztán ahogy egyre többet túráztam, és elkezdtem tájakról és ezzel összefüggésben földtörténetről, valamint egyes helyszínek geológiai jellemzőiről, kialakulásáról olvasni, közelebb került a geológia is.
Az egész ismerkedési, barátkozási folyamat köztem, meg a miocén és társai között gyorsabb is lehetett volna, ha Veres Zsolt Geokéktúra című könyve vagy az A kövek mesélnek oldal hamarabb kerül elém, mint a kőzettan-professzor.
Ez persze nem lett volna lehetséges, hiszen a Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékei című kötet 2024-ben jelent meg, alapját a szerző 2017 és 2022 között a Turista Magazinban publikált cikksorozata szolgáltatta. Az Országos Kéktúra (és az Országos Kékkör) népszerűsége kilőtt a 2010-es évek második felében, szép számmal jelentek meg róla könyvek és írások, de ezek általában az egyéni élményekre helyezték a hangsúlyt. Veres Zsolt viszont végzettsége szerint geográfus és földrajztanár, ennélfogva A kövek mesélnek blog és a kéktúrás cikksorozat merőben más megközelítés. A könyv pedig turistakalauz és az átlagosnál fogyaszthatóbb lexikon egyben.
A Geokéktúra vázlatos útvonalleírás az Országos Kéktúráról, és a táj kialakulását magyarázó információk gazdag tárháza. A hegységek felépítését bemutató térképek és a szöveg sem alkalmas terepi navigációra, azaz nem ezek segítségével fogjuk megtalálni az elvesző ösvényt egy csereháti búzatábla szélén, viszont
azt megtudhatjuk, miért csúszkálunk „vendégmarasztaló sárban” a tájegységet átszelve, és hogy mi köze a moszkvai KGST-palotának Rakacaszendhez.
Kérdés persze, hogy ki mennyire hajlamos kérdéseket megfogalmazni a tájról és annak felkeresett elemeiről túrázás közben. Vajon miért sorakoznak hatalmas sziklafalak a Bükk-fennsík peremén, láthatóan pont egy vonalban? Miért csúcsosak egyes, és laposak más tanúhegyek a Tapolcai-medencében? Mi az oka, hogy a Gerecsében egyik sziklabércről a másikra kell másznunk, máshol pedig hosszasan követünk gerinceket vagy sétálunk fennsíkokon? Hogy kerül a Duna viszonylag magas hegyek közé a Dunakanyarban? Hogyan keletkezett a siroki „kőapáca”?
A Barát- és Apáca-sziklák
Aki néha megfogalmaz hasonló kérdéseket (kék)túrázás közben, az mindre választ fog kapni a könyvből, aki pedig nem, az rácsodálkozhat, mennyire logikus folyamatok magyarázzák a tájak jellegzetes látványosságait és általános formavilágát, nem mellesleg sokat megtudhat az egyes hegységek keletkezéséről és mai képéről is.
A földtörténet folyamatainak kimerevített, jelen idejű képét,
a Kéktúrán ma látható tájakat és geológiai látványosságokat segít „megfejteni” a könyv,
ami koncepciójával egyedi az útvonal egyre bőségesebb irodalmában. Az egyébként kulturális-történelmi információkkal is meghintett szövegeket bőséges képanyag illusztrálja.
A Balaton-felvidéki tanúhegyek
A Geokéktúrában helyet kaptak áttekintő földtani térképek, fogalommagyarázatok és egy földtörténeti táblázat is. Keményfedeles kialakítása miatt a könyv terepre kényelmesen nem igazán vihető, kialakítása inkább a túrák előtti célpontkereséshez, illetve a vándorlás során látottak otthoni megértéséhez, feldolgozásához ideális.
