A felnőtteken kívül a gyermekeknek is tartogat szépségeket és kihívásokat a kéktúrázás, aminek küldetése a kulturált természetjárás és Magyarország látnivalóinak megismertetése gyermekkorban és az egészséges életmódra nevelés. A teljesítés egyes feltételei a kicsik életkora és fizikai állóképessége, a jutalmazás pedig az érdeklődés és motiváció fenntartásának figyelembevételével kerültek testreszabásra.
Kiírás
Nagyon egyszerűen megközelítve a Gyermekkéktúra útvonala és igazolófüzete teljes egészében, a teljesítés feltételei pedig kisebb eltérésekkel megegyeznek az Országos Kéktúráéval.
A gyermekkéktúrázók alsó életkorhatára hat, a felső pedig tizennégy év. Ez azt jelenti, hogy a hatodik születésnap naptári évében már hivatalosan elkezdhető a gyermekkéktúrázás és annak az évnek a végééig folytatható, amíg betölti a gyermek a tizennegyedik életévét.
A Gyermekkéktúrázás a következőképpen feladatok elé állítja a kis bakancsosokat: az Országos Kéktúra útvonalán az alább felsorolt 9 tájegység bármelyikén belül legalább 50 kilométert kell teljesíteni, azt a felnőttekre vonatkozó kiírás szerint bélyegzéssel és a túranap dátumozásával igazolni ugyanabban az igazolófüzetben, amiről itt már szót ejtettünk. Mindezek után a füzetet el kell juttatni az MTSZ-hez ellenőrzésre akár postán, akár személyesen. Ha az útvonalkövetés szabályai szerint elvégzett kontroll mindent rendben talál, akkor a teljesített tájegység jelvényét máris magáénak tudhatja az ifjú természetjáró.
Tájegységek:
- Kőszeg-Kemeneshát
- Balaton-felvidék
- Bakony
- Vértes-Gerecse
- Pilis-Budai-hegység
- Börzsöny-Cserhát
- Mátra
- Bükk - Aggteleki-hegység
- Cserehát - Zempléni-hegység
Ha valaki ennél is ügyesebben koptatja a túracipőjét, és a tájegységek mentén megtett kilométereinek száma meghaladja a 300-at, akkor a tájegységiek mellett a Gyermekkéktúra jelvény boldog tulajdonosa is lehet. A gyermekként végigjárt szakaszok beleszámítanak a felnőtt teljesítésbe is.
A Gyermekkéktúra történelme
1965. február 12-én a Magyar Természetbarát Szövetség és a Magyar Úttörő Szövetség elindította a Gyermekkéktúra felmenőjét, az Úttörőkéktúrát. A nagy horderejű hírről az akkori Természetbarát Híradó számolt be. Ugyanebben az évben ősszel már érkeztek is az első teljesítők beszámolói a Turista Magazinba.
Az Úttörőkéktúra kiírásának elsődleges célja az úttörők 10. és 11. pontjára vezethető vissza, vagyis az úttörő
szereti és védi a természetet, edzi testét és óvja az egészségét.
Másodsorban az Országos Kéktúra népszerűsítése, annak útvonalán lévő települések történelmi és kulturális megismertetése, valamint a kapcsolatépítés, hiszen ötvenöt évvel ezelőtt komoly létjogosultsága volt közösségi túrázásnak.
A teljesítés feltételei, a tájegységek és a jutalmazás feltételei megegyeztek a napjainkban is érvényben lévőkkel. A kilencvenes évek elejétől már nem Úttörő, hanem Gyermekkéktúrának nevezzük az életre szóló kalandot.
