AK-12

Az egyébként álmos falvakat és csendes kisvárosokat felfűző szakaszon mélyre hatolunk a Nyírség homokhalmai, valamint történelmi emlékei közé. Kezdésnek rögtön Nyírbátort keresztezzük, ahol a középkorból megmaradt, de szépen felújított épületek sorát fedezhetjük fel. A város legendáival, történelmével és épített értékeivel valódi ékkő a nyírségi homokhátak között. Az álmos kis falvak szorításában találjuk az egykor kiterjedt nyírségi mocsarak egyik utolsó képviselőjét, a Vajai-tavat, ahol az úszóláp sűrű nádasai, éger- és fűzfaligetei vízi- és énekesmadarak tömegét rejtegetik.

Az egyetlen hazai űrhajós szülőházát is felkeressük, ahol repüléstörténeti és űrhajózási múzeumot, csillagközi távlatokat felvillantó kiállítást találunk, üdítő színfoltként az egyébként monoton alföldi környezetben. Megismerkedhetünk a Czóbel és Vay család életével, lakhelyével is, utóbbi fontos állomása volt a Rákóczi-szabadságharcnak, ugyanúgy, mint az utunk végén álló, felújított Kisvárdai vár, ahol a környékbeli nemesség meghúzta magát a népfelkelésnek indult szabadságharc idején.

Utunk ezen a szakaszon végig az észak-déli irányba rendeződött homokhátak között navigál, mi is ebben az irányban keresztezzük a Nyírség északi részét. Nyírfaligetet szinte már egyáltalán nem találunk ezen a jégkorszaki szelek formálta tájon, pedig egykor ezek domináltak a felborzolt alföldi síkságon. A Kárpátok szorításából kiszabaduló folyók itt teregették el hordalékukat, amelyből a szél kiválogatta és felhalmozta a számára kedvező szemcseméretű játékszert. Az így keletkezett futóhomokhátakat és a köztes vizenyős medencéket, barázdákat foglalta el az utolsó jégkorszak után domináló nyírfa. Az ember azonban drasztikusan átformálta környezetét az erdők kiirtásával, a vizes területek lecsapolásával, és szántókat hozott létre, a futóhomokot pedig akáccal igyekezett benépesíteni. Szerencsére az akácosokat néhol fenyvesek váltják, míg a vizesebb felszíneken a nyárfák is jelen vannak, illetve némely település körül kifejezetten sok almáskertet is találunk.

Ezek a mozaikos erdők és a homok szélsőséges vízháztartása teszik változatossá az egyébként monoton tájat, de főként a történelmi és kulturális emlékek „rázzák fel” a meditatív vándorlást, amely során megtanuljuk értékelni a homokszemeket összetartó csapadékot vagy az árnyékot adó ligeteket és az erdőalkotó fafajokat.

A túra részletes leírása az Útleírás menüpont alatt olvasható.

Tippek

• Nyírbátor kétségtelenül a Nyírség és az egész Alföld egyik ékköve, ahol mind az épített környezet, mind a város történelme és legendái izgalmas színfoltok az egyébként monoton, meditatív vándorlás közepén. Érdemes itt éjszakázni, és időt hagyni a nevezetességek, legendák megismerésére.
• Nyírbátor két templomát a történelmi sétányon érdemes összekötni, bár a Kéktúra praktikus okokból északról kerüli őket. A hangulatos sétálóutcát a város történelmét megelevenítő, kőbe faragott életképek kísérik. Feltűnően sok a sárkányos motívum, ami a Báthori családhoz köthető, címerükben is megjelenik.
• A teljes szakasz homokos utakon vezet a városi, falusi utcák és a Kántorjánosi körüli összekötő utak kivételével, így lehetőségünk adódik a puha homokban mezítláb is gyalogolni. Érdemes legalább kipróbálni az érzést, ahogy a homokszemek minden lépésnél körbejárják talpunk bőrfelületét. Természetesen ügyeljünk az akácosok környékén lehullott ágakra, nehogy tüskébe lépjünk.

Szakaszhosszok bélyegzőtől bélyegzőig (kilométerben) :

Nyírbátor  8,3  Nyírderzs  11,2  Vaja  12,7  Nyírkarász  5,4  Gyulaháza  13,5  Kisvárda

Ajánlott köztes ki- és beszállási pontok az útvonal mentén :

• Nyírderzs (AKPH_58): Nyírderzs, autóbusz-váróterem buszmegálló (Nyírbátor felé)

• Vaja (AKPH_59): Vaja-Rohod vasútállomás (Nyíregyháza-Vásárosnamény vonal)

• Nyírkarász (AKPH_60): Nyírkarász, községháza buszmegálló (Nyíregyháza, illetve Kisvárda felé)

• Gyulaháza (AKPH_61): Gyulaháza, Szabadság u. 1. buszmegálló (Kisvárda, ill. Baktalórándháza felé)